A KEHOP-1.2.1 – Helyi klímastratégiák kidolgozása, valamint a klímatudatosságot erősítő szemléletformálás – pályázati konstrukció által elnyert támogatás részeként elkészült Albertirsa Város Klímastratégiájának frissített változata, melyet a képviselő testület is jóváhagyott már.

Helyi szintű klímavédelmi stratégiával már több hazai nagyobb város és település is rendelkezik, Albertirsa az elsők között készítette el a korábbi verziót, mely aktualizálásra/bővítésre került.

Miért fontos a helyi szintű klímastratégia elkészítése?

Ma már tudományos egyetértés van abban a tekintetben, hogy a klímaváltozás elsődleges oka az emberi tevékenységből származó üvegházhatású kibocsátás megnövekedett mennyisége. Az éghajlatváltozás várható negatív hatásainak csökkentésére kétféle válasz együttes alkalmazását igényli: az üvegházhatású kibocsátások csökkentését, és az elkerülhetetlen éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást.

Míg a klímaváltozás mérséklése globális összefogással érhető el, addig a kedvezőtlen hatásokra való felkészülés – a hatások jellegének és mértékének nagymértékű területi differenciáltsága miatt –területi szinten valósítható meg a leghatékonyabban. A hatások három egymásra épülő formában jelentkeznek. Elsődleges hatásoknak nevezzük a klimatikus tényezők megváltozását (hőmérséklet, csapadékeloszlás megváltozása), másodlagos hatásoknak az előzőkből fakadó problémákat (pl. aszály), míg harmadlagosaknak az ezek következményeiként megjelenő természeti, társadalmi és gazdasági jelenségeket (pl. aszály okozta terméskiesés).

Magyarország globális és európai léptékben is különösen sérülékeny területnek számít az éghajlatváltozás várható hatásait tekintve, ugyanakkor a klímaváltozás hatásaival szembeni sérülékenység jellege viszonylag nagy területi különbségeket mutat az országon belül. Hazánkban tíz kiemelt problémakörben találkozunk a klímaváltozás hatásaival, ezek a következők: árvíz általi veszélyeztetettség, belvíz általi veszélyeztetettség, villámárvizek (hirtelen lezúduló nagy mennyiségű csapadék), aszály, ivóvízbázisok veszélyeztetettsége, természeti értékek veszélyeztetettsége, erdőtüzek, turizmus veszélyeztetettsége, hőhullámok, építmények viharkitettsége. Ezen problémakörök érintettsége, illetve jellegzetességei kerültek kifejtésre a városi klímatanulmányban.

Sokaknak a klímaváltozás leginkább nyáron jut eszébe, az akkor tapasztalt rendkívüli hőséget érzik túlzónak és egyre erősebbnek évről évre. A nyaranta érkező hőhullámok kimutathatóan megemelik a többlethalálozás arányát – elsősorban az idősek és keringési betegséggel rendelkezők, valamint a kisgyermekek számára kockázatos ez az időszak. Addig, amíg jelenlegi éves szinten 18-20 hőségnap várható a nyári időszakban, addig ez a szám előrejelzések szerint 2021 2050 között 48 hőségnapra fog emelkedni. Önmagában ez az adat is aggodalomra ad okot, de ez csak egy terület a sok közül, amit a klímaváltozás érinteni fog a jövőben.

Az elkészült klímastratégia legfontosabb megállapításai

A város területére úgynevezett üvegházgáz leltár is készült -, kiszámításra került a kibocsátott üvegházhatású gázok mennyisége is. Albertirsa város üvegházhatású gáz kibocsátása – a Klímabarát Települések Szövetsége által közreadott számítási módszertan alapján – évente 62 581 tonna, mely Magyarország teljes kibocsátásának mindössze 0,13 %-át teszi ki. Albertirsán a legtöbb üvegházhatású gáz kibocsátást az energiafogyasztás okozza, ezt követi nem sokkal lemaradva a közlekedésből származó ÜHG. A közlekedési szektor ÜHG kibocsátása 40%-ot képvisel a teljes ÜHG kibocsátásból. Ez magasabb, mint az országos átlag (34%). A nem fosszilis energiahordozók felhasználására visszavezethető (metán, dinitrogén-oxid) kibocsátások főleg a mezőgazdaságból és a szennyvízszektort is magában foglaló hulladékgazdálkodásból származnak. Bár ez utóbbiak részesedése viszonylag alacsony.

A tanulmány nevesít közép- és hosszú-távú célokat a kibocsátott üvegházhatású gázok csökkentésére, ennek elérése pedig intézkedéseket jelöl meg települési szinten. Egy település gazdaságának szerkezete, továbbá a lakosság társadalmi-gazdasági helyzete jelentősen befolyásolja mind az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, mint pedig az alkalmazkodási lehetőségeket a klímaváltozás jelenlegi és várható hatásaihoz. Az alábbi táblázat a klímaváltozáshoz köthető erősségeit, illetve ennek kapcsán felsorolható veszélyeket tartalmazza Albertirsára.

Erősségek

• Természeti környezetben gazdag, melyek védelem alatt állnak
• Stabil lakónépesség szám
• Fejlett régió része
• Túlnyomóan kertvárosias jelleg
• A város a Klímabarát Települések Szövetségének a tagja
• Lakosság egészségügyi ellátottsága teljes
• Jó példák megújuló energia megoldásokra és energiatakarékossági fejlesztésekre közintézményekben
• Közműolló kedvezőbb az országos átlagnál
• Elkerülő utak, melyek következtében a tranzit forgalom lecsökkent
• Vasúti közlekedés elérhetősége és gyakorisága

Veszélyek

• Sok az ingázó, megnövekvő személygépkocsi forgalom
• Népesség összetételének nem kis hányada kedvezőtlenebb gazdasági helyzetű
• A lakások mindössze 58%-a összkomfortos
• A klímaváltozással együtt járó egyre gyakoribb hőhullámok, heves zivatarok, nagy sebességű szélviharok veszélyeztetik a vízellátást, az emberi egészséget, az élelmiszerbiztonságot, valamint a lakóépületek, középületek biztonságát
• A jövőben várható viharok nagyobb száma miatt a hálózati rendszerek sérülékenysége
• Vízelvezetési problémák, belvíz veszélyeztetettség
• Vízhiányos terület

Albertirsa önkormányzata a nyertes KEHOP-1.2.1 pályázata kapcsán több elemében is nagy hangsúlyt fektet a szemléletformáló programokra és tájékoztatásra. A pályázat részeként előzetesen a város honlapján és facebook oldalán is megjelent egy kérdőív a klímaváltozás kapcsán, melynek jelen tanulmány elkészítésekor összesített aktuális válaszadások alapján az alábbiak jegyezhetők meg. A válaszadók 56%-a 25-50 közötti, 36%-uk 50 feletti és 42%-uknak van felsőfokú végzettsége. 93%-uk elismeri, hogy igen létezik a klímaváltozás és most kell cselekedni. Nagyon sokan közvetlen változóként az időjárást nevezik meg, a gyerekek jövőjéért történő aggódás is jelentős mértékű. Másodlagos hatásként az éghajlati tényezőkön túl magas a gazdálkodásra negatív hatások arányában gondolkozók száma is. 99%-uk szerint szükséges az önkormányzatnak helyi szinten is lépéseket tennie a klímaváltozáshoz történő alkalmazkodáshoz. Ezen belül a helyi zöldítéseket, megújuló energiaforrások szerepét és a közlekedés zöldítésének szerepét emelik ki.

A városi klímastratégia elkészítése mellett, a pályázat keretein belül számos, a klímatudatos szemlélet fontosságát népszerűsítő program is megrendezésre kerül. Az idei Városnapon, 2020. szeptember 5-én felállításra kerülő, „KlíMAváltozás most és a jövőben – Te is TEHETSZ ELLENE!” elnevezésű KlíMAsátorban az érdeklődők megismerkedhetnek a kérdéskört érintő problémákkal és az azokra nyújtott megoldási javaslatokkal, informálódhatnak a klímaváltozás helyi hatásairól, javaslatot tehetnek a klímaváltozással kapcsolatos települési intézkedésekre. KlíMATOTÓ segítségével felmérés készül a lakosság tudásáról a klímaváltozás témakörében. A kitöltők között facsemeték, esővízgyűjtő tartályok/komposztálók, illetve a gyermekek körében fűfej, csíráztató játékok kerülnek kisorsolásra. A gyerekeket a témához kapcsolódó színezők, interaktív ökológiai játékok várják, valamint az ÖKO-labirintust is kipróbálhatják. A játékos útvesztőben elhelyezett – menetlevéllel teljesíthető – klímatudatossággal kapcsolatos játékok, interaktív feladatok kalandos családi programot kínálnak.

A 2020/2021-es tanévben kerül sor a FÖLD 21 bolygóbarát életmód oktatási program, a tanulmányi versenyek és tanulmányi kirándulások lebonyolítására is, melyek célja, hogy a gyerekek nyitottabbá váljanak az egészséges és környezettudatosabb életmód iránt, valamint könnyen elsajátítható ismereteket kapjanak annak mindennapi megvalósításához.

Euro-Ökoland Hungary Alapítvány

Kapcsolódó képek