menu

  • 2020.09.08.

Egy első beszélgetés a könyvelővel

Vállalkozó Vilmos felkeresi Könyvelő Katicát, mert vállalkozást szeretne indítani, átbeszélik együtt milyen formában, miként, milyen költségekkel lehetséges azt meglépni…

Dajka Edit és Reggel Dalma egy életszerű párbeszédet vetett papírra, melyben az érvényben lévő jogszabályokról hétköznapi nyelven esik szó.

Dajka Edit szerzőt Virág Henrietta kérdezte.

– „Ha az én vállalkozásom indításakor, egy ilyen okos könyv lett volna a kezemben, biztosan nem lett volna annyi álmatlan éjszakám.” Egy olvasó véleménye, de biztos vagyok benne, hogy sokan elmondhatnák még ugyanezt. Te mit tapasztalsz, valóban ilyen egyszerű lenne elkerülni azokat a bizonyos álmatlan éjszakákat?
A könyvelők számára sok-sok újság, honlap, kiadvány érhető el, a vállalkozóknak alig valami. Ráadásul, amik megjelennek anyagok, azok nagy része szakmai nyelven íródnak, és a kezdő vállalkozók többsége nem érti meg. Az az igazság, hogy sokszor még a könyvelők sem. A jogszabályok gyakran nem is egyértelműek, nem hiába találkozhatunk jogszabály-értelmezésekkel is. Így a vállalkozók a könyvelőtől várják el, hogy elmondjanak nekik minden szükséges tudnivalót. Gyakorlati tapasztalatom azonban az, hogy a könyvelőknek nincsen idejük és energiájuk mindent elmondani. A pénzügyi világ követelményei között könnyen el lehet veszni, és nagyon könnyű hibázni. Pont azért készült ez a könyv, hogy az a vállalkozó, aki szeretné ezeket a hibákat kiküszöbölni, szeretne tájékozódni és a sok adó és áfa szavak köré csoportosult kérdésekkel járó álmatlan éjszakákat megspórolni, annak ott lehessen, mint egy kézikönyv, amibe bármikor újra és újra beleolvashat.

– 137 oldal. Ugyan hétköznapi nyelvre fordított, laikus számára is érthető könyvelői magyarázatokat, tanácsokat olvashatunk, de akkor is nagy falat.
Igen, valóban nagy falat, és nem is érint benne minden mindenkit. Azt szoktam mondani, hogy egy elefántot is meg lehet enni, de csak apránként. Aki életében elsőnek találkozik ezzel a témával, annak nem egyestés olvasmány lesz ez a könyv. Ahhoz, hogy mindent megértsen, mindenre választ kapjon, többször fel kell majd ütnie. Ha marad benne tisztázatlan kérdés, azt pedig az általam koordinált Vállalkozói Kérdések Facebook csoportban még utólag is megteheti. Hiszen nem hagyjuk az olvasót magára, ott a lehetőség könyvelési, adózási témákban kérdezni.

– Vállalkozó Vilmos kérdez, Könyvelő Katica válaszol. Miért pont párbeszédes formában íródott a könyv?
Úgy gondolom, hogy ennek a való életben is így kellene történnie. Ha valaki vállalkozni szeretne, elsőnek beszélgetni kellene róla egy könyvelővel. Mi kell hozzá, hogy el tudjon indulni az úton, milyen tevékenységet végezhet, hol lehet a székhelye, milyen adózási módot válasszon. Kell, hogy rögtön essen szó kamarai tagdíjról, és utána magáról a vállalkozásról, főként a számla kiállításáról. Nem egyedül kell szembe nézni a kérdésekkel, problémákkal.

– Te sem magányos harcos vagy. Közösen jobban és gyorsabban lehet megoldani a problémákat szemléletet követed. Nem véletlenül, hogy ezt a könyvet sem egyedül írtad…
Azt szoktam mondani, hogy ma már az egyedül dolgozó könyvelő nehezen működik. Annyira sokrétű a szakma, egy ember számára szinte lehetetlen mindent megtanulni. Ma gyakorlatilag úgy működünk, hogy vagy olvassuk a jogszabályokat, a szakmai cikkeket, egyeztetünk az ügyfelekkel, vagy pedig dolgozunk. Igen, ezt a könyvet pontosan ezért nem egyedül írtam. Dalma fiatal, gyakorló könyvelő, aki a számlázáshoz tartozó online felületeket keni-vágja. A gyakorlati rutinja neki ebben sokkal nagyobb. Én nem vállalom, hogy mindenben profi vagyok, őszintén ki merem mondani, ha valaminek utána kell néznem. Mára számos könyvelő iroda szakosodott, és az adótanácsadók szerepe is fontossá vált. Természetesen adózási ismeretek nélkül nem lehet könyvelni, de egy könyvelőtől mégsem várható el, hogy kívülről fújja az adótörvényeket. Szerencsés, ha valaki olyan irodában könyveltet, ahol van adószakértő és bérszámfejtő, és mindenkinek megvan a saját területe. A háziorvossal tudnék párhuzamot vonni, ő is sok mindenhez ért, de nem tud teljes körűen segíteni minden páciensnek, de el tudja őket küldeni a megfelelő szakemberhez.

– Egy átlagos könyvelő számára sokkal inkább a számokon a fókusz, mintsem a szavakon. Hogyan jött számodra a könyvírás?
Nem idegen számomra az írás, tizenkét évvel ezelőtt egy szakmai lapnak, az Önadózó című kiadványnak voltam két éven át a főszerkesztője. Szerettem azt a munkát, és mindig is szerettem tájékoztatni a vállalkozókat. Ha szükség volt rá, szívesen állítottam össze konkrét témákat felölelő szakmai anyagokat. Vilmos és Katica történetét már régóta dédelgettem magamban. Amikor tavasszal váratlanul megismertük a karantén fogalmát, akkor úgy éreztem eljött ennek a munkának az ideje. Nekem nem azzal kell foglalkoznom, hogy mi van a hírekben, hanem ezt kell megírnom. Márciusban kezdtünk neki Dalmával a szerkesztésnek, és május elsején sikerült lezárni a kéziratot.

– Hosszú évtizedek óta életed része a könyvelési, az adózási szabályok. Mindig is egyértelmű volt az utad?
Tizennégy évesen az ember még nem annyira tudja, hogy mi szeretne lenni. Az élet úgy hozta, hogy közgazdasági szakközépiskolába kerültem, és utána a szakmában ragadtam. A matematika mindig közel állt hozzám, így könnyű volt könyvelőként megmaradni. Érettségi után elvégeztem a mérlegképes könyvelői tanfolyamot, amit az adótanácsadói követett, majd később a számviteli főiskolát, és lett adószakértői minősítésem. A 90-es években már volt saját könyvelő irodám. 2000-ben azt éreztem, ha mindig úgy megyek el az adóhivatalba egy ellenőrzése, hogy minden rendben van, akkor abból nem tudok tanulni. Elmentem oda dolgozni, hogy lássam, mik a követelmények a vállalkozók felé. Hét éven át az áfa kiutalás előtti osztályon ragadtam, amit akkor nagyon szerettem, érdekes volt, sokat tanultam, és az áfa, a maga bonyolultságával, azóta is a kedvencem maradt. Utána jött az Önadózó újság szerkesztői pozícióm, ami mellett párhuzamosan működtettem a saját könyvelői vállalkozásom. Két év után, újabb hét évre visszamentem az adóhivatalba, a társas vállalkozások osztályára. Tehát egész életemben ezen a területen dolgoztam, nem volt más irányba kirándulás.

– Ha jól tudom, nem az Egyéni vállalkozó leszek! című könyv az első, mely a nevedhez köthető, és ha minden igaz, nem is az utolsó.
2008-ban, amikor az Önadózó főszerkesztője voltam, akkor született meg a Könyvelők kézikönyve című kötet, amit az újság akkori szerzőivel közösen írtunk. A kézikönyv megszerkesztését és a szerzők koordinálását bízták rám, ami akkor azokról a szakmai tudnivalókról szólt, amit nem lehetett máshol elérni. Hiszen egy könyvelő életében nem a mindennapos dolgok okoznak problémát, hanem az olyan ritka történések, mint például a megszűnés vagy átalakulás. Katica és Vilmos most online elérhető párbeszédét év végével át fogjuk dolgozni a változó adózási szabályokkal, és jövő év januárjában szeretnénk nyomtatott formátumban is kiadni. Közben, még az ősz folyamán, szeretném a számlázás témakörét is feldolgozni, és majd könyv formájába önteni.

A cikk a 2020. szeptember 7-én megjelent Dél-Pest Megyei Szuperinfóban is olvasható.

Kapcsolódó képek