menu

  • 2017.01.24.

Ceglédről szavalt a nemzet a Magyar Kultúra Napján

Negyedik alkalommal rendezték meg január 22-én, a Magyar Kultúra Napján az Együtt szaval a nemzet programot.

Idén Cegléd és a Kossuth Gimnázium volt a kezdeményezés házigazdája a Református Nagytemplomban. Az eseményt videomegosztó portálon is közvetítették, így a jeles napon Ceglédről szavalt a nemzet öt kontinens magyarságának. A városi ünnepségen kiváló, értékteremtő munkájáért Fábri Attila, Volter Kálmán és Békés Mihály „Cegléd Város Kultúrájáért” elismerő oklevelet vehetett át.

Az eseményen Hánka Levente református lelkipásztor köszöntötte a vendégeket: ‑ Ha felidézem őseink emlékét, akkor úgy lehet igazán tisztelegni előttük, ha a lehetőséget látjuk magunk előtt és mi töltjük meg tartalommal. Ám nem mindegy, hogy milyen tartalommal ‑ mondta.

Ezt követően köszöntőt mondott Földi László országgyűlési képviselő: ‑ Olyan nemzet vagyunk, amelyet régen tépett a balsors, kultúráját mégis a legnagyobb elnyomások idején is képes volt átmenteni.

Fórizs Zoltán az Együtt Szaval a Nemzet program főszervezője köszönetet mondott, hogy Cegléd felkarolta és befogadta az idei rendezvényt.

Takáts László polgármester ünnepi beszédében a magyar kultúra védelmének fontosságáról beszélt: ‑ Óvnunk, védenünk kell a magyar kultúrát, nem lehet a globalizáció áldozata, nem söpörheti el a tömegkultúra. Ha ezt elveszítjük, akkor mindent elbukunk. Óriási a felelősségünk, hiszen a mai felgyorsult világban sokaknak az a célja, az az érdeke, hogy elsöpörjön mindent, ami egyéni, mindent, amitől egyedi egy nemzet, egy ország ‑ mondta a polgármester.

Az ünnepi program kezdetén a 2016-os rendezvénynek helyet adó Szarvas adta át a stafétát Cegléd városának és a ceglédi Kossuth Lajos Gimnáziumnak, majd Jordán Tamás színművész és rendező vezényletével a Himnuszt követően a reformáció évéhez kapcsolódva, Füle Lajos Tégy, Uram, engem áldássá című versével, valamint a Kossuth-nótával folytatódott.

A szavalást díjátadó ünnepség követte. 2016-ban több mint 600 videót töltöttek fel a rendezvény Youtube-csatornájára, ezek közül ötöt részesített elismerésben az esemény bíráló bizottsága. A kezdeményezés célja a magyar kultúra népszerűsítése és a magyar közösségek összekapcsolása szerte a világon. Négy évvel ezelőtt a világ több ezer magyar nyelvű iskolájának bekapcsolásával egy hosszú távú program indult útjára, melynek évente újabb és újabb határon belüli és külhoni település ad otthont ‑ Budajenő, Orosháza és Szarvas után az idei esztendőben Cegléd.

A Református Nagytemplomban adták át a Cegléd Város Kultúrájáért díjakat is. 2017-ben Fábri Attila nyugalmazott katonatiszt a Kardos Pál Pedagógus Énekkar tagja, krónikása, a Dózsa György Honvéd Nyugdíjas Egyesület elnökségi tagja, Volter Kálmán a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola gitár szakos tanára, zeneszerző, diakónus, a Mária rádió szerkesztő-műsorvezetője, valamint Békés Mihály nyugalmazott alezredes, Pest Megye Művészetéért díjas alkotó, pipafaragó vehette át az elismerő oklevelet.

Az eseményt a Kossuth Gimnázium Leánykarának műsora és állófogadás zárta.

A 2017. évi Magyar Kultúra Napja Cegléd városa számára amellett, hogy befogadhatta és aktív szervezője lehetett nemzeti szavalásnak, azért is fontos, mert elindítója lehetett egy másik új kezdeményezésnek az AQUAKULTÚRA nemzeti és nemzetközi programjának.

Az esemény emlékére, Cegléd városának a nemzeti és nemzetközi aquakultúrában betöltött aktív, jövőbeli szerepvállalásának szándékával a Ceglédi Gyógyfürdő és Szabadidőközpont, valamint a vasárnapi rendezvény kiemelt támogatója, az ELEVEN Kft. a termálfürdőben egy nemzetközi viszonylatban egyedülálló interaktív, kreatív vizes játszóteret alakít ki a ceglédi és a Ceglédre látogató gyermekek számára.

Az ünnepi program részeként bemutatott vizes játszótéren ‑ Cegléd történelme mellett ‑ megjelenik a Jedlik Ányos féle szikvíz, valamint a Rónay János féle ceglédi kanna is.

A „Cegléd Város Kultúrájáért” elismerő oklevéllel kitüntettek:

Fábri Attila

Cegléden született. Hivatásos tisztként huszonkilenc éven keresztül a ceglédi laktanyában teljesített katonai szolgálatot.

Szervezői és vezetői munkája során a bevonuló sorkatonákat megismertette Cegléd város nevezetességeivel, hagyományaival. A katonák részt vehettek Cegléd és más városok színházi előadásain, kiállításain és sporteseményein. Fő szervezője, a megszűnt híradózászlóalj, a katonai tradíciókat, a bajtársiasságot ápoló Nosztalgia találkozónak. 2016-ban mintegy 100 fő részvételével ünnepelték meg a 66. önálló híradózászlóalj megalakulásának az 50. évfordulóját. A kultúrára és a sportra irányuló szervező és nevelő tevékenységéért állami kitüntetésben részesült. 1988 és 1996 között Cegléd város sakkcsapatának vezetője, mellyel évekig sikeresen szerepeltek a Pest megyei bajnokságban, öregbítve Cegléd város hírnevét.

Immár 30 esztendeje tagja a Ceglédi Kardos Pál Pedagógus Énekkarnak. Az énekkar krónikása, folyamatosan, évadonként összeállítja a kórus tevékenységével kapcsolatos eseményeket.

2006. és 2010. között tagja az Önkormányzat Képviselő-testületének, ez időszakban a Kulturális, Oktatási, Ifjúsági és Sport Bizottság alelnöke volt. Tagja a Turini Százas Küldöttségnek, a Múzeumbaráti Körnek és a TIT Ceglédi szervezetének. Fontos munkájának tekinti a várostörténet, kiemelten a Kossuth-hagyományok megismertetését, elmélyítését. Hat éve tagja, három éve elnökségi tagja a Ceglédi Dózsa György Honvéd Nyugdíjas Egyesületnek. Magas színvonalú munkát végez az egyesület kulturális tevékenységének tervezése, szervezése és irányítása terén. Az egyesület helyiségében Kossuth-emlékhelyet alakított ki, mely részükről a Kossuth-kultusz megőrzésének színterévé vált.

Cegléd város történelmi és katonai hagyományának ápolása, az ifjúság kulturális, honvédelmi nevelése terén, valamint a város több civil szervezetében nyújtott magas színvonalú szakmai és értékteremtő tevékenysége elismeréseként ítélte oda a képviselő-testület „Cegléd Város Kultúrájáért” elismerő oklevél kitüntetést.

Volter Kálmán

a Ceglédi Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola gitár szakos tanára több, mint 25 éve. Tanítványaival lelkiismeretesen, odaadással foglalkozik, törekszik arra, hogy növendékei a zene szeretete mellett olyan emberi értékeket is vigyenek magukkal, amely egész életükben meghatározó lesz, és mindennapi életükben is kamatoztatni tudják. Cegléd város kulturális életébe, még kezdő tanárként kapcsolódott be. Zenélt városi rendezvényeken, kiállításokon, hangversenyeken. Zeneszerzőként is bejegyezték nevét a magyar zenei életbe. 2006-ban, az 1956-os forradalom emlékére meghirdetett országos zeneszerzői pályázaton második helyezést ért el. A katolikus egyházban folyamatosan tevékenykedik. A fiatalok lelki gondozása mellett ifjúsági kamara együttest hozott létre, amely a zene közösségformáló erejével támogatja a kis csapat összetartását. A Katolikus Teológiai Egyetem elvégzését követően 2009-ben Vácott diakónussá szentelték fel.

2014. március 6. a ceglédi kulturális életben egy meghatározó dátum. Ekkor indult el a Mária rádió adása. A rádió egyik legfőbb tevékenysége, hogy hírt adjon és közvetítsen a városban történő kulturális, zenei eseményekről. Ezen események szerkesztő-műsorvezetőjének Volter Kálmánt kérték fel, aki évek óta vállalja ezt a szép, nemes feladatot. Neki köszönhető, hogy vezetésével minden zenei hangversenyt felvesznek és közvetítenek azok számára, akik élőben nem hallhatják ezeket a színvonalas rendezvényeket. Sokszínű, a városi kulturális tevékenységgel kapcsolatos munkáit a mai napig is becsületesen, szerényen és gondosan végzi. Barátságos, nyugodt, derűs, jó humorú ember.

Elhívatott több évtizedes közművelődési tevékenységi munkájának elismeréseként ítélte oda a képviselő-testület “Cegléd Város Kultúrájáért” elismerő oklevél kitüntetést.

Békés Mihály

nyugalmazott alezredes, Pest Megye Művészetéért díjas alkotó – Magyarországon szinte egyedülállóan foglalkozik pipafaragással. 1934-ben született Szatmárnémetiben. Iskolái elvégzését követően 1956-ban avatták katonatisztté, főhadnagyi rangban. Számos helyőrségben szolgált, Jászberénytől Budapesten át, Ercsiben, Székesfehérváron, végül 1974-ben érkezett meg hivatásos katonatiszti pályafutása utolsó állomására, Ceglédre. Alezredesként, 37 év után szerelt le a ceglédi 3. számú Hadtest Parancsnokság hadtáp törzsfőnökeként.

A fa szeretete valószínűleg asztalos édesapja „öröksége”. A pipa szeretete igen korán, már közvetlenül középiskolai tanulmányai után megfogta. Nyugdíjas éveiben kellő időt szentelhetett szeretett hobbijának, a pipafaragásnak. Rengeteg pipát készített, melyek számos kiállításon jártak, sok elismerést szereztek mesterüknek. Egyik büszkesége a Magyar szabadságharc vezéreinek címereivel díszített egyedülálló pipasorozat. Közel 30 éve foglalkozik a pipafaragással. Munkáit többször kiállították Cegléden is, de képviselte a ceglédi alkotói közösséget Debrecenben, illetve a Túrkevei Pásztornapokon is. Részt vett fafaragó táborok munkájában a Dunántúl kis falvaiban, ahol a táborban együtt dolgozó fafaragók műveit – köztük az ő szobrait is – az ott élő kis falusi közösségeknek ajánlották fel községük szépítésére. Dolgozott alkotótáborokban a környező országokban, 2012-ben Európa kulturális fővárosává választott Mariborban több nemzet fafaragóival együtt rendezett kiállítást. Megalakulása óta aktív tagja a Ceglédi Alkotók Egyesületének. Köztársaság utcai kézműves műhelyében kora tavasztól, késő őszig fogad vendégeket.

Kiemelkedő szakmai munkájának elismeréseként ítélte oda a képviselő-testület “Cegléd Város Kultúrájáért” elismerő oklevél kitüntetést.

Kapcsolódó képek