menu

  • 2016.12.14.

Törteli Tanyaszínház előadja: A Kis Gyufaárús

2016. december 18- Törtel Művelődési Ház – Sajnos Magyarországon kevés helyi hagyományőrző amatőr színtársulat működik. Egy kezünkön lehet megszámolni, pedig kevés ilyen jellegű intézmény van, amely így össze tudja tartani a helyi lakosokat, örömet, vidámságot hozva az életükbe.

A Törteli Tanyaszínház 2004-től működik, azóta több tucat színdarabot elevenítettek meg. Külön szponzorunk nincsen, viszont sokan segítenek nekik apróbb dolgokkal, A jelmezek nagy részét maguk készítik, de kiárusításokon is szoktak vásárolni. A díszletek szintén saját gyártásúak. A társulatnak jelenleg mintegy 15 tagja van, a legidősebb a Gyógyszerész úr, aki 70 év körüli. Gyermek szereplőik is vannak, és fiatal tagok is dolgoznak velük. Teljesen nonprofit társulat, csupa helyi amatőr taggal. A cél az, hogy a kiadásaikat a bevételeik fedezzék, melyeket a belépőkből gyűjtenek össze. A lakosság mindig nagyon várja, hogy új színielőadást vigyenek színpadra.

Hogy kezdődött?

Törtel határában, a Kákás -tó dűlőben egy árnyas akácos szépen felújított tanyát rejteget. Egykor elhagyatva roskadozott, de új gazdája megmentette, hangulatos pihenőhelyet varázsolt belőle. Ám hogy tanyaszínháznak is eszményi hely, az csak később derült ki. A megalakuló amatőr színtársulat a Bendegúz Játékot adta elő először, mely az Indul a Bakterház átdolgozása volt. Annak is megvolt az oka, hogy miért éppen az Indul a Bakterház-at tanulták be az amatőr színjátszók. A regény szerzője, Rideg Sándor Törtelen született 1903. február 12-én. Cselédsorban nőtt fel, hatéves volt, amikor elköltözött a családja Monorra. Legismertebb művét a második világháború kellős közepén írta, a legelszántabb harcok közepette képes volt olyan vérbeli vígjátékot alkotni, melyen megállás nélkül lehet kacagni. Nem véletlenül filmesítették meg 1979-ben, lubickoltak is szerepükben a kiváló művészek, Koltai Róbert, Haumann Péter, Pécsi Ildikó, Horváth Teri meg a Bendegúzt alakító kisfiú, Olvasztó Imre, akiből tehetsége ellenére mégsem lett színész.

A darab kiválasztása után megkezdődött a lázas munka. Megírták a forgatókönyvet, kiválogatták a szereplőket, és hozzákezdtek a próbákhoz, megkomponálták a díszletet, összeszedték a jelmezeket. Komoly pozícióban lévő helyi és ingázó emberek várták mindennap, hogy munkájuk után átváltozhassanak színésszé. Egyebek közt alpolgármester, iskolaigazgató, földhivatali munkatárs, hivatásos katona, gazdálkodó, boltvezető, tanár, kútfúró és nyugdíjas ápolónő tanulta lázasan a szöveget és a jeleneteket. A végére ragyogóan összekovácsolódott a csapat. A tanyaszínház társulatra talált, s nagy sikere lett a darabnak. A tanyaszínház arra (is) hivatott, hogy nem titkolt elfogultsággal többre értékelhessék a nézők a legprofibb teátrumoknál is, merthogy az ő szereplőik mégiscsak közülük való, hétköznapi emberek. Ezért tör ki a taps, amikor az alpolgármester hempereg a szalmában a boltvezetővel, miközben a darab Bakterét és Roziját alakítják – tegyük hozzá, igen élethűen. Minden kíváncsiskodó helyet foglalt az előadáson a szalmabálákon, vagy ahogyan a szervezők nevezték: a bio karosszékben. Mi tagadás, szúrta a hátsókat, de senki nem törődött vele, mert Nagy Pista áthaladt a tehenével a gyöppel benőtt “rivaldán”, meghozta a négylábú főszereplőt, Malvint. Befutott az echós szekér, leszálltak róla a szereplők, elkezdődött az előadás.

Az Indul a Bakterház után következett Matyi a Lúdasból, mely a Lúdas Matyi nyomán került bemutatásra. További előadások között szerepelt a Nyárfás Miska, melyet a Mágnás Miska ihletett, és amiből sok jelenetet átvettek, sokat kivettek, és volt olyan, melyet maguk illesztettek bele, saját szájízük szerint. Ez a darab a Mágnás Miska című Szirmai Albert magyar operett adaptációja, melyet 3 alkalommal mutattak be, minden esetben teltház előtt Nagy feladat volt, hisz ez alkalommal énekes-táncos szerepekben is helyt kellett állnunk, de a közönség reakcióiból úgy ítélték meg, hogy ez a darab is siker volt.

Ebben az évben ismét nagy sikerrel szerepeltek a Juhász Fesztiválon, Szerénke a Tehénke című darabbal. Volt egy kis izgalom, mert az egyik szereplő az utolsó pillanatban ért haza Koszovóból, ahol katonaként szolgált.

Advent idején Törtel lakóinak, és környékbeli embereknek most már hagyományként, karácsonyi ajándékként egy kis színdarabot adnak át. Előző évben a társulat Charles Dickens Karácsonyi ének című darabjának adaptálását adta elő. Története ismert, a főszereplője a szőrösszívű Scrooge úr, a “zaklató, szipolyozó, zsugori, kapzsi vén bűnös”, akinek a karácsony is csak olyan nap, mint a többi, dühvel és megvetéssel nézi az emberek ünnepi készülődését.A karácsony szelleme felnyitja Scrooge szemét a körülötte élők sorsára, nyomorúságára, vidámságára, szenvedéseikre, emberségükre és megmutatja neki saját, ijesztő, magányos halálát. Scrooge urat a jelenések új emberré teszik: más szemmel kezdi látni a világot, karácsonyi pulykát küld írnoka családjának, – s “jó barát, jó gazda, jó szomszéd” válik belőle.

Ebben az évben is készültek egy “ajándékkal” a színjátszók, Most is Antalné Petrovics Erika rendező, szervező segítségével Andersen gyönyörű, megható meséjének színrevitelén dolgozott a Törteli Tanyaszínház társulata. A gyufaárus szerepében egy kis tehetség fog színre lépni, először, mint gyerekszereplő. Törteli, harmadik osztályos kis tanuló.

Részlet a meséből:

“Elővett egy másik gyufát, meggyújtotta. Odahullt a fény a falra, tenyérnyi világosságot vetett rá, s azon a helyen átlátszó lett a fal, mint a tiszta üveg: a kis gyufaárus lány beláthatott a szobába. Hófehér terítővel letakart, nagy asztal állt odabenn, finom porcelán edények csillogtak rajta, s a közepén aszalt szilvával meg almával töltött sült liba illatozott. S ami a legcsodálatosabb volt: a sült liba egyszer csak kiugrott a tálból, s késsel-villával a hátában, bukdácsolva indult a kislány felé. De jaj, megint ellobbant a gyufa lángja, s nem látszott más, csak a puszta, hideg fal.”

Várjuk a megelevenedett mesét, jó szórakozást!!

Kapcsolódó képek