menu

  • 2016.07.04.

A kuláküldözés áldozataira emlékeztek

Nem szabad elfelejteni az ártatlan áldozatokat, akiket egy bűnös eszme miatt lehetetlenítettek el – így fogalmazott a polgármester, Takáts László a kuláküldözés áldozatainak emléknapján. A Református Nagytemplom falán elhelyezett emléktáblánál történelmi visszatekintést a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa, Tóth Judit tartott.

Olyan emberekre emlékezünk, akik semmi rosszat nem tettek, csak a munkájukat akarták végezni, mégis üldözöttekké váltak saját hazájukban. Országszerte 70 ezer, Cegléden 500 családot bélyegeztek kuláknak. A Rákosi rendszerben Magyarországon minden olyan paraszt kuláknak számított, akinek 25 holdnál nagyobb területe volt , de az is, aki egyszerűen csak útjában volt a rendszernek – kezdte beszédét a polgármester. “Zaklatással, kitelepítéssel, megfélemlítéssel mindent elkövetett a bűnös rendszer azért, hogy megtörje, felszámolja ezt a réteget. Elvették a földjeiket, eltulajdonították a házaikat, az életüket keserítették meg. Az üldözésük 1948-ban kezdődött és a cél az volt hogy a párt lerombolja a hagyományos paraszti életformát, kultúrát.” – köszöntötte a megjelenteket Takáts László.

Rákosi Mátyás a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára 1948 augusztus 20-án kecskeméti beszédében hirdette meg a kuláküldözést, mint a szocializmus építésének a mezőgazdaság kollektivizálásának fontos eszközét. “Az 1956-os forradalom leverése után a Kádár rendszer már inkább a kiegyezésre törekedett a parasztsággal. 1959 tavaszán jogi formába öntötték a termelőszövetkezeti alapszabályt, amelyben nem csak a volt kizsákmányolók belépését tették lehetővé a tsz-ekbe, hanem már azt is, hogy két év után a vezetőségbe is bekerülhessenek. Ezzel a rendszer elismerte, hogy szükség van a szaktudásukra, szorgalmukra, az évszázadok alatt összegyűjtött tapasztalatukra.” – fogalmazott a polgármester.

Hogy miért lettek a parasztok, a kulákok az üldözöttek, arról a Magyar Nemzeti Levéltár főlevéltárosa beszélt a megemlékezésen. “Az országban problémák voltak, de nem lehetett kimondani, hogy ez egy elhibázott gazdaságpolitika következménye. Bűnbakokat kellett keresni. És erre ott voltak többek között a kulákok. Kimondta a Magyar Dolgozók Pártja titkárságának határozata 1950 szeptemberében, hogy a magyar gazdasági helyzetnek elsősorban nem az az oka, hogy szárazság volt.” – mondta Tóth Judit.

Hanem az ellenség aknamunkájának az eredménye. Elsősorban a kulákoké. Ezek ellen a gazdák ellen sorra elindultak az úgynevezett közellátási perek. Az áldozatok emléke előtt tisztelegve a történelmi egyházak nevében Nagytiszteletű Hánka Levente református lelkipásztor mondott imát. Majd az emlékezők megkoszorúzták a Református Nagytemplom falán álló emléktáblát.

Forrás: cegled.hu

Kapcsolódó képek