menu

  • 2015.06.10.

Cegléd és a Kossuth-kultusz

A Ceglédi Városfejlesztési Kft. a Kossuth-kultusz hagyományával kapcsolatos lakossági véleményeket vizsgálja.

Ehhez Laki Barbara kérdőíve méltó alapul szolgál, hiszen a Debreceni Egyetem végzős hallgatója a Kossuth-kultusz hagyományának a turisztikai szerepét vette górcső alá.

Immár a 20. évfordulóját ünnepelte Cegléden a Kossuth Toborzó Ünnepély. A programmal Kossuth Lajos emlékét és a Kossuth-kultusz különleges, erős kötelékét ápolják a helyiekkel. A szintén Cegléden élő Laki Barbarával, a Debreceni Egyetem turizmus – vendéglátás szakon végzős hallgatójával beszélgettünk szakdolgozatának témájáról (Kossuth–kultusz), vizsgálatáról, annak eredményeiről és Ceglédről alkotott véleményéről.
– Ceglédi lakosként jól tudom, milyen jelentős szerepet tölt be városunk s lakóinak életében Kossuth Lajos. Miért éppen a Kossuth-kultuszt választottad szakdolgozatod témájának?
– Egyetemi tanulmányaim során, mindig is a kulturális turizmus sokszínűsége volt az, amely lenyűgözött és komolyabban is foglalkoztatott. Ceglédi lakosként pedig fontosnak éreztem, hogy olyan témát válasszak, amely a városhoz köt és érinti a turizmus szakterületét is. Témám aktualitására 2014 szeptembere is magyarázatot ad, amikor a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére. Az idén 20. évfordulóját ünneplő Kossuth Toborzó elsődleges célja a hagyományőrzés, de a szervezők kiemelték, hogy a cél nemcsak a helyiek bevonása az örökség ápolásába, hanem Ceglédre érkező látogatók szórakoztatása, a kultusz minél szélesebb körökkel való megismertetése. Így esett a választásom a ceglédi Kossuth-kultusz hagyományának a Kossuth Múzeum munkássága, de főképpen a Kossuth Toborzó hagyományőrző rendezvény bemutatásán keresztül.
– Mit tanulmányoztál e téma kapcsán?
– Kutatásom során fontosnak tartottam a gazdasági – társadalmi folyamatok összefüggésének vizsgálatát, így kitértem a kultúra és az örökség közösségteremtő erejének kapcsolatára. Vizsgáltam, hogy egy Magyarországon semmihez nem fogható szellemi kulturális örökség milyen módon jelenhet meg egy város turizmusában, hogyan érvényesül abban az élményszerűség, a tanulással egybekötött kikapcsolódás. Azt gondolom, hogy az örökség fennmaradásához nagymértékben hozzájárul, hogy a lakosság nemcsak, hogy együtt él, de élteti is a Kossuth–kultuszt, pusztán azzal, ha csak ellátogat a Kossuth Toborzó rendezvényre. Választ szerettem volna kapni arra, hogy mi lehet az oka annak, hogy Kossuth szellemisége több mint 160 éve töretlenül él a köztudatban, milyen kép van a lakosság fejében Kossuth személyével kapcsolatban, az örökség elemei mennyire ismertek, mekkora igény mutatkozik a hagyomány ápolására a helyiek körében, ami elengedhetetlen az örökség turizmusban való megjelenéséhez.
– Milyen eredmények születtek a vizsgálatod elemzése során?
– A legtöbb válaszadó említésre méltónak találta, hogy Kossuth Lajos „az én városomnak” nevezte Ceglédet és a városnak szerepe volt a történelem alakulásában, hiszen valójában itt, Cegléden dőlt el, hogy lesz szabadságharc. Számos alkalommal megemlítésre került továbbá a pozsonyi erkély, a Turini Százas Küldöttség és a Kossuth Múzeum igazgatónőjének Reznák Erzsébetnek a neve is, aki több mint 30 éve töretlenül érdekelt a téma kutatásában. Megdöbbenésemre azonban arról, hogy a Kossuth-kultusz ceglédi hagyománya felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére, a válaszadók mindössze 31%-a hallott. A kitöltők több mint egyharmada gondolja úgy, hogy Cegléd közepesen ismert a Kossuth–kultuszról, nem a kultusz örökségelemei azok, amelyek a legtöbb látogatót Ceglédre csábítják. Ezt alátámasztja az is, hogy a válaszadók közel 70%-a szerint Cegléd gyógy- és termálvíz adottsága az, amely a város legvonzóbb turisztikai kínálati elemének számít.
Mivel a hagyomány őrzésében nagy szerepet játszik a Kossuth Toborzó Ünnepség, fontosnak találtam megvizsgálni a rendezvény fő célcsoportjának, a helyi lakosságnak a véleményét a rendezvénnyel kapcsolatban. A válaszadók 40%-a több alkalommal, közel negyede pedig minden évben igyekszik részese lenni az ünnepségnek. Az „együttlét”, az élmény megosztásának igénye folyamatosan erősödő trend a fesztiválok látogatásakor, ezt támasztja alá a kutatásom eredményei is, hiszen a kínált programok közül a hagyományőrző felvonulás örvend a legnagyobb érdeklődésnek. A válaszadók több mint 80%-a társasággal, családdal jött el a többnapos ünnepségre, amely a rendezvény szervezőinek is pozitívumként szolgál, hiszen a programkínálat kialakításakor főképp családdal érkezőket célozzák meg, ugyanis a rendezvényen kínált gyerekprogramok szerepet játszanak a tanulási folyamatban, az örökség új generációknak való átadásában, a „játszva tanulás” élményét nyújtva. A rendezvény kínálatával a válaszadók többsége elégedett volt, ugyanis a résztvevők 87%-a ajánlaná a rendezvény megtekintését másoknak is, 68%-uk pedig még akkor is meglátogatná a rendezvényt, ha nem ceglédi lakos lenne. Kutatásom továbbá kiterjedt arra is, hogy mit hiányoltak és kifogásoltak a résztvevők a rendezvény kínálatával kapcsolatban. Többször megemlítésre került a történelem és a népművészet szerepének a növelése, a lovaglás és a nagyobb látványi elemek iránti igény.
Kíváncsi voltam továbbá arra, hogy a helyi lakosok hogyan vélekednek arról, mekkora szerepet tölthet be Kossuth szellemisége a városfejlesztésben és Cegléd turizmusában, van-e számottevő igény arra, hogy növeljék a kultusz ismertségét az idegenforgalomban. Érdekes felismerés volt számomra, hogy a ceglédi lakosság véleménye alapján, a válaszadók 73%-a szerint Cegléd lehetne egy turisták által látogatottabb város azáltal, hogy még jobban beépítik a kultuszt a turizmusba. 96%-uk örülne, ha városunkba még több turista érkezne, és mindössze 6%-uk kifogásolja azt, hogy a kultúra kommercializálódását eredményezné. A közvélemény szerint a kultusz a városi turizmus fejlesztésének eszközéül szolgálhatna, amely színesítené a város közösségi életét, több kikapcsolódási lehetőséget teremtene és elősegítené a helyi értékek, hagyományok fennmaradását.
– Ha már a közvélemény, te magad mit gondolsz Ceglédről és a város fejlődéséről?
– Turisztikai szempontból kimagasló látogatottsággal, turistaforgalommal ugyan nem jellemezhető a város, de úgy gondolom, hogy sokrétű és kihasználatlan turisztikai kínálattal rendelkezik, tekintve az utóbbi években a termáladottságok sikeres turisztikai kihasználását, a belváros vonzó turisztikai látványosságait: templomokat, múzeumokat, köztereket, a kerékpárutak hosszának növekedését. Azt gondolom, hogy a Kossuth–kultusz nagy múltra visszatekintő hagyományára, elemeire érdemes lenne még nagyobb figyelmet fordítani a jövőben, hiszen a város gazdag kulturális és értékes természeti vonzerőit figyelembe véve az örökség-, és termálturizmus összekapcsolása, akár egy komplex turisztikai termék kialakításának alapját is jelenthetné, amely a napjainkban egyre erősödő trendként jelentkező, 2-3 napos tartózkodási idővel jellemezhető városi turizmus kialakulását is elősegítené. A rendezvénnyel kapcsolatos kutatásom alátámasztotta-, hogy a szellemi kulturális örökség turisztikai hasznosításában a turisztikai élmény, a „bekapcsolódás”, közösséghez tartozás iránti igény a meghatározó a kereslet szempontjából. Figyelembe véve, hogy a Kossuth Toborzó egy minden évben ismétlődő rendezvény, a Kossuth-kultusz pedig egy „megfoghatatlan”, szellemi örökség, nem könnyű feladat az örökség turizmusban való megjelenítése, ezért az érdeklődők figyelmének felkeltése és fenntartása a programkínálat folyamatos megújításán keresztül valósul meg. Véleményem szerint az örökség jövőbeli turisztikai sikerét erre az élményszerűségre történő építés határozhatja meg. A városi turizmus szempontjából ugyanakkor elengedhetetlennek tartom a jövőben az infrastruktúra folyamatos fejlesztését, hiszen e nélkül turisztikai vonzerőt eredményesen nem lehet létesíteni, működtetni, fejleszteni.

Kovács Diána

A Ceglédi Városfejlesztési Kft. egyik kiemelt céljaként tekinti a lakossági véleményezések figyelembevételét meglevő, s jövőbeli projektjeik tervezésében, kivitelezésében. Ezért arra kéri a lakosságot, hogy éljenek a lehetőséggel, s véleményükkel segítsék a Ceglédi Városfejlesztési Kft. munkáját.

kossuth_szobor-2015-24

Kapcsolódó képek